Alrovat - Épí­tészet

Formába öntött zene Hamburgban

Összesen 125 500 négyzetméteren, közel 14 évi tervezés és kivitelezés után valósult meg Hamburg új koncertközpontja, az Elbphilharmonie épülete. A hatalmas létesí­tmény kevesebb mint 6000 négyzetméteres alapterületen nyugszik, és mintegy 110 méter magasra emelkedik az Elba ví­zszintje fölé, új „landmarkként" átformálva a város sziluettjét.

Fuit 2. - A Városliget nyilvános titkai

A ví­z rendkí­vül fontos szerepet tölt be a Városliget történetében - í­rtam az előző hónapban. És nemcsak azért, mert az 1838-as nagy pesti árví­z idején többeknek nyújtott menedéket a Duna bal partján elterülő sí­kságból kiemelkedő szelí­d domborulatával. A folyam gyakran elöntötte a Rákos-patakig tartó Ökördűlőt, avagy Rákos mezejét, a Városerdőt. Tehát nagyon valószí­nű, hogy a befagyott folyón, talán éppen itt választották Mátyást királlyá „a Duna jegén"!

Fuit - A városliget nyilvános titkai

Fuit. Ezt az egy szót vésette városligeti sí­rkövére - az 1806-ban elhunyt - Horváth Jakab pesti ügyvéd, aki a magyar jakobinusokat, Martinovicsékat védte az ellenük zajló perben. A latin szó jelentése: volt. Volt - ez a szó jut az ember eszébe, ha a Városliget jövőjéről van szó manapság.

Károlyi-kastély, Fehérvárcsurgó

1984-ben mutatták be Kovács András A vörös grófnő cí­mű filmjét, mely Andrássy Katinka, vagyis Károlyi Mihályné naplóját, visszaemlékezéseit felhasználva készült. A forgatás egyik külső helyszí­ne Fehérvárcsurgó volt.

Geszt, Tisza-kastély

Nem tudtam kinyomozni, ki tervezte eredetileg az épületet. Lehet, hogy épí­tészeti értékei miatt a ház nem is kerülne e sorozatba, de egykori lakói, tulajdonosai s a sorsában manapság bekövetkező - tervezett - változások miatt szót kell róla ejtenünk.

Táncsics Mihály utca 9.

A titkok egy része még ma is az, s bár a ház nyitva volt két napig a Kulturális Örökség Napokon 2014-ben, azóta megint nem látogatható. Egy olyan épületről lesz szó ismét, melynek sorsához e sorok jegyzőjének van köze, olyan házról, amelyről szinte muszáj í­rni, amikor itt a március.

Papnövelde utca 2.

Él-e még valaki, aki emlékszik arra, hogy a Budát a János kórháztól az Orczy térrel összekötő 14-es és 16-os villamos a történelmi Belvárosnak ebben az utcájában közlekedett? A régi Erzsébet hí­dtól sí­npálya vezetett részben az Irányi utcán át, részben a Ferenciek tere felől a Veres Pálné utcába, majd a Papnövelde utcán át tovább a Kecskeméti utca, Kálvin tér felé. Aztán felszedték a sí­neket. A villamost 1953 végén felváltotta a 74-es trolibusz - egészen 1973 decemberéig, amikor megindult a 3-as metró épí­tkezése.

A Reök-palota

Magyar Ede épí­tész beleszeretett egy szegedi megbí­zója feleségébe. Mind a ketten elhagyták a családjukat, megindultak a válóperek, s küszöbön állt az anyagi összeomlás is. Természetesen azt, hogy mi volt a konkrét ok, ami miatt a mindössze 35 éves épí­tész 1912 tavaszán szí­ven lőtte magát, már nem fogjuk sohasem megtudni. Az a néhány megvalósult épület, amelyet ő tervezett, a magyar épí­tőművészet fontos részévé lett.

A szegedi városháza

A magyar épí­tészet történetének két óriására is emlékezünk 2014-ben. Ybl Miklós kétszáz éve született, Lechner Ödön éppen száz éve halott. Ybl egy korai munkájával, az Unger-házzal foglalkozott e rovat az IPM júniusi számában, szenteljük tehát most a figyelmünket Lechner egyik első munkájának.

Az aszódi Podmaniczky-kastély

A barokk kastély nem igazán nyilvános látnivaló, de megmutatják annak, aki megnézné (és meg is találja azt, aki ezt lehetővé teszi és végigkí­séri). íœres, helyreállí­tásra, új hasznosí­tásra, pénzre, befektetőre vár. A nagy ház rohamosan pusztul. Legutóbb június végén láttam, amikor Podmaniczky Frigyes születésének évfordulóján koszorúztunk a templom falánál, s végigmehettem a penészedő, omló vakolatú falak között.

A Tőzsdepalota – 2. rész

Az 1907-re megépült Szabadság téri volt Tőzsdepalota, majd MTV-székház újrahasznosí­tása új tulajdonosa a Michael Tippin nevével fémjelzett kanadai társaság koncepciója szerint valósul meg. 2009-ben kaptak épí­tési engedélyt, de annak lejárta, majd meghosszabbí­tása után csak 2014-ben kezdődtek érdemi munkálatok. Épí­tés még nem, de bontás, a korábbi évtizedekben eltakart, de „túlélő” gazdagság, a megmaradt eredeti részletek feltárása folyik éppen.

A Tőzsdepalota

E sorok jegyzőjének a fél élete ebben a házban telt el, személyes emléke számtalan. 2009 nyarán, amikor a Magyar Televí­zió végleg elhagyni kényszerült ötvenöt évig használt székházát, még körüljárt, fényképezett, összeszedte, amit az épületről akkor tudni lehetett. Most, öt évvel később a téma újra aktuális: megkezdődtek a belső bontási munkálatok, az újabb pesti bér-irodaház épí­tésének munkálatai.

Az Unger-ház

A hivatásos műemlékvédő szakemberek nemzetközi szervezete, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága 2014-ben Citrom-dí­jat adományozott a Budapest V. kerület, Múzeum körút 7. – Magyar utca 8–10. alatti háznak „a legeredményesebb műemlék-elhanyagolás, a karbantartás elmulasztása miatt”.

Házak nyilvános titkai - Margit körút 15–17.

Vagyis a Rómer Flóris (azelőtt Zárda) utca sarok. A legforgalmasabb főútvonalon áll, s jól rálátni, hiszen a szemben lévő telken hiányzik egy épület. Ott – mint ezt óriásplakáton hirdetik – éppen most készülnek egy hatalmas új házat építeni, mely, mint a hirdetményből megítélhető, a 60-as évek stílusában fogant, s jó nagy, főútvonalra néző tűzfala lesz. A régiek még nagyon tudtak jót építeni! A házat, ami most következik, mindenki látta már, aki megfordult Budán. De remélem, tudok még újat mondani róla az IPM olvasóinak.

Eiffel Palace

Új ház, vagy régi? Részigazság mind a két esetben. Egy régi ház megmaradt értékei tesznek vonzóvá, avagy vonzóbbá egy új bérirodaházat? Miközben ezen gondolkodom, meg azon, miképpen írjak az épületről, az is felmerül, hogy tulajdonképpen olyan, mint – ahogy mondani szokták – az állatorvosi ló esete. Szinte minden jelenség, amely a mai ingatlanfejlesztést jellemzi, tanulmányozható ezen a helyen.

A Kultúra szépséges palotája

„A marosvásárhelyi Kultúrpalota a nemzeti stílustörekvések legmagasabb rangú összművészeti szintézise” – írta a magyar építészet történetének egyik legkiválóbb, sajnos egy éve már fiatalon eltávozott tudósa, Gerle János.

A Száraz–Rudnyánszky-kastély

Az ország egyik legjelentősebb barokk kastélya – amely önmagában is sok látnivalót kínál – a Magyar Iparművészeti Múzeum hat évszázadot átölelő magyar és európai bútorgyűjteményével berendezve várja a látogatóit egész évben.

Nagymező 54-56.

A két hónappal ezelőtt megjelent szomorú történet, a József Telefonközpont pusztulása után íme, egy jó példa arra, hogyan lehetne a főváros értékes épületeit régi pompájukban hasznosítani. A Teréz szerencsésebb a Józsefnél.

Egy üres ház a sok közül: a József Telefonközpont

A terézvárosi Nagymező utca 54–56. szám alatt 1904-ben megnyílt első telefonközpont rövidesen szűkösnek bizonyult, ezért hamar dönteni kellett egy újabb létesítéséről. A József Telefonközpontot Budapest Székesfőváros építtette Ray Rezső tervei szerint 1910–16 között.

Házak nyilvános titkai - A Zeneakadémia

Valósággal csoda, hogy a Zeneakadémia épülete a II. világháború budapesti harcai és bombázásai alatt sértetlen maradt. A muzsika háza a főváros egyik legjelentősebb épülete, amelyben a mostani felújítás során igyekeztek megőrizni a régi értékeket, és amely figyelemre érdemes kívül is, belül is.

Korábbi cikkeink