Alrovat - Közelmúlt

A nagy bankrablás

Az 1942 szeptemberében a fővárost sújtó orosz bombázás hatására a budapestiek elkezdték értékeik menekítését. Az induló sorozat első részében a különböző bankok titkos páncéltermeiben elhelyezett kincsek sorsát ismerhetjük meg.

Decembertől eltűnt műkincsek nyomába eredünk!

Ameddig vissza tudunk nézni az időben, azt látjuk, hogy a hódító-megszálló hadseregek nem csupán pusztították, hanem ki is rabolták a legyőzöttet. Hamarosan induló sorozatunkban háborús műkincsrablások nyomába eredünk, szerzőnk Mravik László segítségével, aki 1988-ban lett a Nemzeti Galéria munkatársa és elsősorban a nyomtalanul eltűnt magyar műkincsek sorsát kutatta. Vajon miért szegényedett el igazából műkincsekben Magyarország? Kiderül a cikksorozatból!

Az orvoslás fejlődése a két világháború között

A két világháború közötti időszakban nemzetközi és magyar vonatkozásban is figyelemre méltó változások következtek be az egészségügyben. Az orvostudomány fejlődésének egyik alapját az erre az időpontra már körülbelül fél évszázados és az akkori fejlett világ különböző régióiban nem túl nagy eltérésekkel elfogadott közegészségügyi törvények képezték.

Gazdasági lobbik a Kádár-rendszerben 3.

Mi jut eszünkbe, ha Bissau-Guineáról, erről az apró afrikai országról hallunk? A gyarmatosítás? Az újkor egyik legnagyobb rabszolgapiaca? A polgárháborúk? Bármelyik gondolat helyénvaló lenne, de mi sokkal inkább korrupcióra, pénzmosásra és más gyanús üzelmekre gondolunk, amelyek ráadásul nem is a nyugat-afrikai országgal kapcsolatosak, hanem hazánkkal.

Gazdasági lobbik a Kádár-rendszerben 2. rész

Maffiaháború, amit titkosszolgálati csoportok vívnak illegális pénzforrások megszerzéséért. Adóparadicsomokban bejegyzett vállalatok, amelyeknek pénzügyi felügyeletét nagyjából senki sem látja el, és fantomcégek, amelyeket csak azért hoznak létre, hogy elfedjék az illegális pénzmozgás útját. A Kádár-rendszer kevésbé ismert oldala következik.

„Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb” – A magyar citrom

Bacsó Péter Tanú című filmszatírájának szállóigévé vált poénjait máig generációk fújják kívülről, de azt kevesen tudják, hogy ezek a poénok nem a filmművészet alkalmazta groteszk módszerének szüleményei. Palasik Mária cikkében az 1950-es évekbeli magyarországi citrushonosítási kísérletekkel ismerkedhetünk meg.

Népirtás Örményországban

Bár az örmény holokauszt tényét ma már sok országban elismerik, Törökországban még mindig tagadják, hogy az Oszmán Birodalom vezetői az első világháború idején közel egymillió örmény lemészárlását szervezték meg. Úgy vélik, haláluk a háború következménye volt. Karsai László cikkéből kiderül, hogy több évszázad csalódásai, megaláztatásai vezettek az 1915-ös örmény népirtáshoz.

A Gyatlov-csoport rejtélyes halála

Három hónapig tartott az a hivatalos bűnügyi vizsgálat, amely az 1959. február elsején rejtélyes körülmények között elhunyt Gyatlov-csoport esetét volt hivatva felderíteni. Az állítólag 25 évre titkosított akták feloldása után, évről évre tudományos igényű tanulmányok jelennek meg az ismert tények alapján.

Bobby Fischer, a sakk fenegyereke

Kezdjük mindjárt az egyik legizgalmasabb kérdéssel, hogy valóban magyar származású volt-e Robert James Fischer, minden idők egyik legjobb sakkozója, a sakkozás 11. világbajnoka. A legújabb kutatások szerint igen.

Egy disszidens titkosszolga rejtélyes halála Bécsben

Az 1962. május 8-ról 9-re virradó hajnalon a Belügyminisztérium ügyeletére a hegyeshalmi közúti határátkelőről azt jelentették, hogy egy magát belügyi dolgozóként igazoló rendőr őrmester erőszakos úton határsértést követett el, és Ausztriába szökött. A disszidens, Lapusnyik Béla szökése és titokzatos halála mind a mai napig foglalkoztatja a sajtót, a közvéleményt és a kutatókat is.

Rejtélyes halál a hegyekben

A Gyatlov hegymászócsoport tagjai valószínűleg 1959. február elsejéről másodikára virradó éjjel haltak meg az Északi-Urál hegységben. Ma ezt a helyet Gyatlov-hágónak nevezik, az Igor Gyatlov által vezetett, kilenc hegymászóból álló csoport tragikus halálának emlékére. Ez önmagában még nem ad magyarázatot arra, hogy ez az eset miért vonta magára a kutatók, újságírók és politikusok figyelmét, hiszen a hegymászók körében a tragikus halál nem ritka.

„Az esernyő öltöztet” – Kereskedelmi plakátok a hatvanas években

A magyar plakát történetében 1956-ot szokás fordulópontnak tekinteni, amely a szocreál uralmának végét és egy új, sikeres, felfutó korszak kezdetét jelentette. Katona Anikó cikke a magyar plakáttervezés egyik virágkoráról, a 60-as évek reklámjairól szól.

Bűn és bűnhődés a Szovjetunióban

A Szovjetunió hét évtizedes fennállása alatt a legritkábban szivárgott ki információ a rendszer ellen lázadó kevesekről. Sokan nem tudják például, hogy az 1950-es évek második felében több ezer szovjet állampolgár került bíróság elé, majd a gulág koncentrációs táboraiba az 1956. októberi magyar forradalom iránt nyilvánított rokonszenve miatt.

Nekünk bejött a papírforma

Mindenki kékes füstöt eregető, kétütemű motorján és a közhiedelem szerint papírból készült karosszériáján élcelődött, de rengeteg rajongója is akadt a praktikus, könnyen javítható Trabantnak, amelyből hosszú pályafutása alatt több mint hárommilliót gyártottak. A Szputnyik-űrprogramról elnevezett fapados népautót a berlini fal leomlásakor ismerte meg a világ, amikor már szabadulni akartak tőle a németek, de a legnagyobb exportpiac, Magyarország, tovább kitartott mellette.

Államosított alvilág

A maffia beépült a titkosszolgálatba. Állami segítséggel fegyvereket csempésznek a harmadik világ válságövezeteibe. Hírszerzési lehetőségek szélesítése ürügyén fedővállalatokat hoznak létre ellenséges országokban, de a tényleges cél lopott autók, ékszerek és különböző iparcikkek törvénytelen kereskedelme. Közben a politikai és a gazdasági elit kívánságait thai lányok lesik egy illegális luxusbordélyban. Ez nem egy hollywoodi akciófilm forgatókönyve, hanem a kádári Magyarország nyers valósága.

Szerelem a bitófa árnyékában

Szabadság, szerelem. E két fogalom Petőfi óta szorosan összefonódik a magyar tudatban, nem véletlen, hogy korunk filmművészete is e „sablon" segítségével állított emléket eltiport ötvenhatos forradalmunknak. De ne higgyük, hogy mindez csak egy közhelyes fordulat az alkotók részéről. Valós tragédiákkal, megrázó emberi sorsokkal és könnyfakasztó szerelmi történetekkel találkozik a történész, ha a forradalom után keletkezett állambiztonsági anyagokat kutatja.

Gruppenszex és szabadság – Magyarok az NDK-ban

1967 és 1983 között államközi munkacsere-egyezmény keretében közel 70 ezer magyar munkás és munkásnő dolgozott az NDK-ban. A legtöbben - 20-25 éves fiatalok - három évet töltöttek kint, azonban maradandó szerelmi és szexuális élményekkel tértek haza.

Magyar katonák Afrikában

Kevesen tudják, hogy 1991 és 1999 között közel száz magyar katona és rendőr szolgált az ENSZ angolai béketeremtő műveleteiben. Szörnyű életkörülmények és elképesztő kalandok vártak rájuk.

Hollywood Phenjanban – Fantom filmfalu Abszurdisztánban

Kim Dzsong Il imádta a mozit. Aki hallott a középső Kimről, az államalapító fiáról és a mostani észak-koreai minidiktátor apjáról, tudja, hogy a Kedves Vezető fanatikus filmrajongó volt. Phenjani palotáiba diplomáciai futárok hordták haza a külföldről megrendelt sorozatokat.

Az egészséges faj Magyarországon

A társadalom-egészségügy, a fajegészségügy, a fajhigiénia, az eugénia és a fajjavítás fogalmak, illetve törekvések nem a 20. században és nem is a Horthy-kori Magyarországon jelentek meg elsőként.

Korábbi cikkeink