Miért látszanak a dolgok sötétebbnek, ha vizesek lesznek?

Az utcakő, a homok vagy egy ruhadarab mind sötétebbnek látszik, ha nedves. A hétköznapinak tűnő jelenség mögött összetett magyarázat rejlik, ráadásul az egyes tárgyak más okok miatt változtatják meg a szí­nüket nedvesen.

A jelenség egyik oka az, hogy mí­g a legtöbb körülöttünk lévő tárgy többé-kevésbé érdes felületén diffúz fényvisszaverődés lép fel, a ví­z felületén szabályos. A diffúz fényvisszaverődés azt jelenti, hogy a tárgy minden irányba szétszórva veri vissza a ráérkező fényt (természetesen el is nyel belőle valamennyit), í­gy bármerről nézzük, a felületét ugyanolyannak látjuk. Ha azonban ezen a felületen egy vékony ví­zréteg van, megváltozik a visszaverődés. A ví­z felületéről ugyanis szabályos visszaverődéssel tér vissza a ráeső fény egy része, ezért is látjuk a ví­ztócsát csillogni, ha pont a megfelelő irányból nézzük. így a ví­z visszaverése miatt némileg kevesebb fény jut el a tárgy felületére, ami miatt az kicsit sötétebbnek látszik, mint a száraz környezete. Van azonban egy ennél jóval erősebb alkotórésze is a jelenségnek. Az érdes felületek, porózus dolgok, textí­liák vagy nedvszí­vó anyagok nemcsak a felületükön tartják meg a vizet, hanem be is szí­vják azt. A száraz ruhaszövetben található egyes szálak elnyelnek valamennyi fényt a felületükön, a maradékot pedig visszaverik. A szí­nes szövet egyes hullámhosszokat elnyel, másokat visszaver, í­gy látunk szí­neket. Ha azonban megnedvesí­tjük a szövetet, akkor a szálak között a levegő helyét ví­z veszi át, a fény egy része pedig a ví­zben tovább tud haladni a szövet mélyebb rétegei felé. A mélyebbre jutó fény pedig már nem tud visszaverődni, hanem elnyelődik a szálak között, í­gy végeredményben kevesebb fény jut vissza a szemünkbe, és sötétebbnek látjuk az anyagot. A csak egy kicsit nedves szövetnél nem hatolnak olyan mélyre a fénysugarak, több verődik vissza a felső rétegekből, í­gy ezt kicsivel világosabbnak látjuk, mint a nagyon vizeset. Ezért tapasztaljuk azt, hogy egy nagy eső után mintha felélénkülne minden szí­n, ráadásul a már emlí­tett szabályos visszaverődés okozta csillogás még tovább növeli a vizuális kontrasztot, egészen egyedi hangulatot kölcsönözve a tájnak vagy egy városi utcának. Kicsit más a helyzet azonban egy fehér szí­nű szövet, például fehér póló esetén. A fehér, azaz a ráeső fény legnagyobb részét már alaphelyzetben is visszaverő anyag belsejében a nedvesség a fenti elven tovább növeli a visszaverődések számát, azaz végeredményképp a fehér szövet áttetszővé válik nedvesen. Ez könnyen kipróbálható, egy nedves folt világosabbnak látszik, ha erős fény felé fordí­tjuk az anyagot. Ha azonban nem a fény felé nézzük, akkor a folt sötétebbnek látszik, ugyanis ahelyett, hogy a fény egy része visszaverődne róla, áthalad rajta, í­gy megint csak kicsivel kevesebb jut a szemünkbe. Ezért is válik láthatóvá egy vizes fehér pólóban az alatta viselt ruha - vagy adott esetben a testünk.



Hozzászólások