Miért látszanak a dolgok sötétebbnek, ha vizesek lesznek?

Az utcakő, a homok vagy egy ruhadarab mind sötétebbnek látszik, ha nedves. A hétköznapinak tűnő jelenség mögött összetett magyarázat rejlik, ráadásul az egyes tárgyak más okok miatt változtatják meg a színüket nedvesen.

A jelenség egyik oka az, hogy míg a legtöbb körülöttünk lévő tárgy többé-kevésbé érdes felületén diffúz fényvisszaverődés lép fel, a víz felületén szabályos. A diffúz fényvisszaverődés azt jelenti, hogy a tárgy minden irányba szétszórva veri vissza a ráérkező fényt (természetesen el is nyel belőle valamennyit), így bármerről nézzük, a felületét ugyanolyannak látjuk. Ha azonban ezen a felületen egy vékony vízréteg van, megváltozik a visszaverődés. A víz felületéről ugyanis szabályos visszaverődéssel tér vissza a ráeső fény egy része, ezért is látjuk a víztócsát csillogni, ha pont a megfelelő irányból nézzük. Így a víz visszaverése miatt némileg kevesebb fény jut el a tárgy felületére, ami miatt az kicsit sötétebbnek látszik, mint a száraz környezete. Van azonban egy ennél jóval erősebb alkotórésze is a jelenségnek. Az érdes felületek, porózus dolgok, textíliák vagy nedvszívó anyagok nemcsak a felületükön tartják meg a vizet, hanem be is szívják azt. A száraz ruhaszövetben található egyes szálak elnyelnek valamennyi fényt a felületükön, a maradékot pedig visszaverik. A színes szövet egyes hullámhosszokat elnyel, másokat visszaver, így látunk színeket. Ha azonban megnedvesítjük a szövetet, akkor a szálak között a levegő helyét víz veszi át, a fény egy része pedig a vízben tovább tud haladni a szövet mélyebb rétegei felé. A mélyebbre jutó fény pedig már nem tud visszaverődni, hanem elnyelődik a szálak között, így végeredményben kevesebb fény jut vissza a szemünkbe, és sötétebbnek látjuk az anyagot. A csak egy kicsit nedves szövetnél nem hatolnak olyan mélyre a fénysugarak, több verődik vissza a felső rétegekből, így ezt kicsivel világosabbnak látjuk, mint a nagyon vizeset. Ezért tapasztaljuk azt, hogy egy nagy eső után mintha felélénkülne minden szín, ráadásul a már említett szabályos visszaverődés okozta csillogás még tovább növeli a vizuális kontrasztot, egészen egyedi hangulatot kölcsönözve a tájnak vagy egy városi utcának. Kicsit más a helyzet azonban egy fehér színű szövet, például fehér póló esetén. A fehér, azaz a ráeső fény legnagyobb részét már alaphelyzetben is visszaverő anyag belsejében a nedvesség a fenti elven tovább növeli a visszaverődések számát, azaz végeredményképp a fehér szövet áttetszővé válik nedvesen. Ez könnyen kipróbálható, egy nedves folt világosabbnak látszik, ha erős fény felé fordítjuk az anyagot. Ha azonban nem a fény felé nézzük, akkor a folt sötétebbnek látszik, ugyanis ahelyett, hogy a fény egy része visszaverődne róla, áthalad rajta, így megint csak kicsivel kevesebb jut a szemünkbe. Ezért is válik láthatóvá egy vizes fehér pólóban az alatta viselt ruha - vagy adott esetben a testünk.



Hozzászólások