Az előző részekben lényegében teljesen végigvettük az orvosi megismerés módszereit. Láttuk, hogy ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy egy tényező bír-e valamilyen egészségügyi hatással, akkor végezhetünk kísérletet és megfigyelést, és alaposan körbejártuk azt, hogy ez utóbbi esetében mire kell figyelni. Van azonban egy tényező, ami mind a megfigyeléseket, mind a kísérleteket érinti, de eddig még egyáltalán nem ejtettünk róla szót.

Ahogy így leírva látom, a kérdés még sokkal nehezebbnek tűnik, mint kimondva. Először is talán azért, mert mindig is nehéz volt eldönteni, mi is az igazság voltaképpen. Már Pilátus is ezt kérdezte Jézustól, s ez alighanem már akkor és ott is messze több volt, mint a birodalmi csúcstisztviselő posztmodern ízű bizonytalansága. Mert sosem lehet pontosan tudni, mi is az igazság, hol lelünk valódiságra a sok lehetőség között. Ez pedig annál is nyugtalanítóbb, mert minden ellenkező látszat ellenére az igazságból mégiscsak leginkább egy létezik. 

Az utcakő, a homok vagy egy ruhadarab mind sötétebbnek látszik, ha nedves. A hétköznapinak tűnő jelenség mögött összetett magyarázat rejlik, ráadásul az egyes tárgyak más okok miatt változtatják meg a színüket nedvesen.