Elôrelátó számítógép
A svéd vasutak egyik szakaszán most kísérleteznek az Ericsson-féle vonalbiztosító rendszerrel. A síneken haladó
mozdony idônként apró sárga adatközlô lapokkal találkozik. A vezetôfülkében elhelyezett elektronikus miniszámítógép ezekrôl olvassa le a következô pályaszakasz telítettségének, piros lámpáinak adatait. Ezek az információközlô adók egy központi számítógéptôl kapják a megfelelô villamos jeleket. A mozdony komputere ezekbôl számítja ki a következô pályaszakaszra a megfelelô sebességet, és ezt egy megjelenítô képernyôn közli a mozdonyvezetôvel.

Napfényes telefon
Az autópályák szélét a legtöbb országban segélykérô telefonállomásokkal ültetik be, hogy a gépkocsivezetôk minél gyorsabban hívhassák az autószerelôket, ha mûszaki hiba történik. Ezeket az állomásokat kábeles vagy rövidhullámú adólánc köti össze a központi ügyelettel. Hátrányuk, hogy szárazelemek látják el ôket árammal, s lehet, hogy az elemek épp akkor merülnek ki, amikor szükség lenne a készülékre. Marseille környékén most olyan segélykérô telefonokat helyeztek el, amelyeknek áramát napelemek szolgáltatják. A kísérlet sikeréhez nagy reményeket fûznek a szakemberek.

Nilsson csodalencséje
A fényképezôgép eddig úgy látta a világot, ahogy az emberi szem: ha a közeli tárgy éles, a távoli elmosódik – és megfordítva. Lennart Nilsson, a híres fényképész a maga tervezte új csodalencsével kiküszöbölte ezt az elvet. Lennart Nilsson húsz évvel ezelôtt fotoriporter volt, mint még százan mások. Végül felfedezte azt a területet, ahol hamarosan világelsô lett: az orvosi fényképezést. Híresek Nilssonnak a magzat születés elôtti fejlôdésérôl készített fényképei. Izgalmas fotóiért az orvostudomány tiszteletbeli doktora címet kapta, amit fényképészek nemigen szoktak elnyerni.

Vasutak válsága
Tíz évvel ezelôtt szakemberek azt ígérték, hogy a vonatok óránként 250 kilométeres sebességgel fognak robogni. Ezek a szerelvények sok országban közlekednek már, de nem ilyen gyorsak. Noha tudnának robogni, a nagy energiaköltség, a vágányok rongálódása és a szerelvények pokoli dübörgése miatt nem tehetik. Marad tehát a folyamatos korszerûsítés. Csak az a kérdés, hogy a vasút melyik változata lesz életképes a jövôben.


Petesejt a Petri-csészében (1979)

Kaparás kockázattal
Régóta ismeretes, hogy a mûvi terhességmegszakítás céljából végzett méhkaparás gyakran okozhat gyulladást, ami végül is – akárcsak számos más eredetû gyulladás is – mindkét petevezeték elzáródásával járhat. Minthogy ezt az akadályt a méh üregébe jutó spermiumok nem tudják leküzdeni, az asszony meddôvé válik. Igaz, néha sikerül átfúvással, folyadékos átmosással, vagy plasztikai mûtéttel újra átjárhatóvá tenni a petevezetéket, ám az ilyen kísérletek gyakran eredménytelenek. Steptoe és Edwards munkája csakis ilyen esetekben teszi lehetôvé a nôi meddôség megszüntetését.

Tulajdonképpen milyen megoldást talált a két angol kutató, hogy a petevezeték elzáródása ellenére is eljuttassa a megtermékenyített petesejtet ... (Amennyiben a teljes cikket szeretné elolvasni kattintson ide az SMS fizetéshez, amelynek díja 252 Ft + ÁFA)