Rovat

A nők elsárkányosodásáról

A szocializmus végnapjaiban született egy könyv férfi és nő viszonyáról, amely ma aktuálisabb, mint valaha.

Az orvoslás tévedései 9. rész – Kockázatok és hasznok

Vajon hogyan használhatók a különböző mutatók arra, hogy jobban megértsük, mi a helyes döntés egy beteg ellátása során? A statisztika természetesen nem tudja átvenni az orvosi döntéshozatal szerepét, de hatalmas segí­tséget adhat megalapozottabbá tenni azt.

AKADÉMIAI ÉS PALíNKHELYESíRíS

A helyesí­rás nem jogszabály, nem törvény, hanem csupán ajánlás azok számára, akik a nagy nyilvánossághoz valamilyen í­rásbeli üzenettel fordulnak. Ez í­gy is van rendjén, hiszen milyen furcsa és abszurd volna a következő párbeszéd a börtönben: - Te miért vagy itt? - Három vesszőhiba és négy egybeí­rás miatt. 


Szédí­tő tempó a papí­ron

Az, hogy „a szó elszáll", számos esetben okozhat bonyodalmat. Érthető tehát, miért alakult ki a beszédben elhangzottak egyidejű rögzí­tésének igénye már az ókorban. Erre akkoriban a jegyzetelés nyújtott lehetőséget, melynek hatékonyságát az í­rásjelek egyszerűsí­tése, összevonása segí­tette. A későbbi századok során már egyszerűsí­tett jelekből álló rendszerek kidolgozására is sor került - és megszülethetett a gyorsí­rás.

Az orvoslás tévedései 8. rész – Hogyan mérjünk hatást?

Legutóbb azzal fejeztük be, hogy az általános bevezetés végére értünk, rátérhetünk az orvosi kutatások menetének konkrét kérdéseire. Az első konkrétum, amellyel meg kell ismerkednünk, a végpont lemérése. Megbeszéltük, hogy a végpont a számunkra érdekes kimenet, például hogy a beteg infarktust kap. De hogyan lehet ennek a kockázatát számszerűsí­teni, és hogyan lehet a gyógyszer ezt csökkentő (vagy ártalmas expozí­ció ezt növelő) hatását egyetlen számban kifejezni?

Az orvoslás tévedései 7. rész - A véletlen megszelí­dí­tése

Az előző részekben alaposan körbejártuk a véletlen ingadozás problémáját. Láttuk, hogy ez minden empirikus orvosi kutatás elkerülhetetlen velejárója, ami miatt soha nem tudunk biztosat mondani. De másrészről azt is láttuk, hogy milyen eszközökkel kezelhető, láttuk, hogy ha megszüntetni nem is tudjuk, hogyan lehet mérni az ebből fakadó hibát. De a talán legfontosabb kérdés még nyitva maradt: hogyan tudjuk csökkenteni ezt a hibát? Hogyan vehetjük figyelembe, hogy az orvosi kutatásokat racionálisan tervezzük?


A szó hatalma - munkahelyi kommunikáció

Mennyire tudja képviselni érdekeit a munkahelyén vagy az üzleti világban? Inkább rámenős, domináns, vagy hajlamos megengedni másoknak, hogy átlépjék a határait, inkább alárendelődő, csak ne legyen konfliktus? Végezze el tesztünket, hogy kiderí­tse, mennyire jók az önérvényesí­tő kommunikációs készségei!


Az orvoslás tévedései 6. rész ‒ Gondolkodási hibák a diagnosztikától a véletlen figyelembevételéig

Az előző részben megismertük a minden orvosi kutatás eredményét befolyásoló véletlen ingadozás kezelésére szolgáló legfontosabb módszer alapjait. Láttuk, hogy egyfajta fordí­tott logikát alkalmaz: nem arra ad választ, hogy a kutatási eredményünk fényében mennyire valószí­nű, hogy igazából hatástalan a gyógyszer, hanem arra, hogy ha igazából hatástalan lenne, akkor mekkora valószí­nűséggel kaphatnánk olyasféle eredményt, mint amit ténylegesen kaptunk. Ez a fordí­tottság azonban komoly félreértések forrása lehet - és ez a gondolkodási hiba messze nem csak itt jelentkezik.


Az orvoslás tévedései 5. rész – A véletlen szerepe az orvosi vizsgálatok kiértékelésében

Az előző részekben lényegében teljesen végigvettük az orvosi megismerés módszereit. Láttuk, hogy ha kí­váncsiak vagyunk arra, hogy egy tényező bí­r-e valamilyen egészségügyi hatással, akkor végezhetünk kí­sérletet és megfigyelést, és alaposan körbejártuk azt, hogy ez utóbbi esetében mire kell figyelni. Van azonban egy tényező, ami mind a megfigyeléseket, mind a kí­sérleteket érinti, de eddig még egyáltalán nem ejtettünk róla szót.


Az északi boldogság nyomában

Az északi országok ma kivétel nélkül a világ legegészségesebb, legegyenesebb, leginkább együttműködő államai közé tartoznak. Pedig a közös történelmüket az időszakos összefogás mellett ugyanúgy háborúk, viszályok és ármány is terheli, mint bármely más régió múltját. De akkor mi a titkuk? Hogy tudtak együtt ennyire erősek lenni?


Az orvoslás tévedései 4. rész - Megfigyeléses vizsgálatok a gyakorlatban

Az előző részt egy kérdéssel, pontosabban szólva egy függőben hagyott kijelentéssel fejeztük be: ha megfigyeléses adatokból kell következtetnünk okozati viszonyokra, akkor óvatosnak kell lennünk, mert csak azokat a zavaró tényezőket tudjuk kiszűrni, amikről eszünkbe jut, hogy zavaró szerepet játszhatnak, és le is tudjuk őket mérni. Ezeket azonban valamilyen módon ki lehet szűrni, mondtuk korábban - de mégis hogyan, mi ez a mód? Erre derül fény a mostani részben.


Az orvoslás tévedései 3. rész - Megfigyelés és kí­sérlet

Az előző részekben láttuk, hogy miért jó ötlet szisztematikus empirikus módszerekkel megvizsgálni például azt, hogy a légszennyezettség okoz-e mentális betegségeket: begyűjtünk tényadatokat a légszennyezettségről és a mentális megbetegedésekről, mégpedig szisztematikusan, majd ezeket elemezzük. Azt is láttuk, hogy mindeközben óvatosan kell eljárnunk: az, hogy a szennyezettebb területeken több a megbetegedés, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy bizonyosan a szennyezés a ludas. De a legfontosabb kérdésre még mindig nem válaszoltunk: végül is mit tegyünk?



Az orvoslás tévedései 2. rész

Az előző részben láttuk, hogy milyen veszélyeket rejthet magában, ha nem empirikusan, azaz tapasztalati úton vizsgálunk egy orvosi kérdést.
Nem véletlen, hogy az utóbbi évtizedekben egyre jobban előtérbe kerültek a szisztematikus, empirikus vizsgálatok - csakhogy ezek értelmezése szintén számos csapdát tartogat! Úgyhogy térjünk vissza a kiindulóponthoz, Sümegi András januári cikkéhez: okoz-e mentális betegséget a légszennyezettség?

Az orvoslás tévedései 1. rész

Az IPM idén januári számában egy izgalmas cikket olvashattunk Sümegi András tollából (Mérjünk porszennyezést!), mely érdekes orvosi eredménnyel indí­t: egy svéd egyetem kutatói félmillió gyermek környezetét vizsgálták meg, és azt találták, hogy ahol magasabb a légszennyezettség, ott több a mentálisan beteg gyermek. A légszennyezés tehát mentális betegséget okoz. Vagy mégsem?

A szikla kopása: Gibraltári gondok – garmadával

Gibraltár körül pezseg a ví­z, magasra csapnak a hullámok. Az Atlanti-óceánt a Földközi-tengerrel összekötő szűk szoros sokadszor kerül a politika fókuszába. Hogy lángra lobban-e, ma még nem tudni. Az apró El Peí±ónt, a Szikla(szirtet) az Európai Unióból távozni készülő britek külügyminisztere, Boris Johnson sziklaszilárdan meg is akarja védelmezni. A Brexit, a közös Európából való kilépés itt aligha sikerül majd „angolosra". Szemben a múlttal, Gibraltárról bőven hallunk majd a közeljövőben. Érdemes hát bepillantanunk a történelmi kulisszák mögé.

Kí­na: vadkapitalizmus a kommunizmusban

Kí­na gazdasága különös képződmény. Annak a kí­sérlete, hogy miképpen élhet meg egymás mellett a pártállami tervgazdaság és az egészen szélsőséges, elképesztő jövedelmi különbségekhez vezető piacgazdaság. Hosszabb távon vélhetően sehogy. Valami robbanni fog. De addig is, Kí­nának tényleg volt 15 erős éve.

SZíœLETETT GYILKOSOK? Milyennek látják a világot az ámokfutók és tömeggyilkosok?

Néha a környezete által megalázott, semmibe vett, mindaddig csendes, visszahúzódó embernél a szégyenérzet, a szorongás és a bosszúvágy addig halmozódik, hogy végül fékezhetetlen dühkitörésben keres utat magának. Elég egyetlen apró mozzanat ahhoz, hogy elszabaduljon a pokol.

Előny vagy hátrány? Bal kézzel a jobbkezesek világában

Egyesek úgy vélik, hogy a balkezesek sokkal kreatí­vabbak, mint a jobbkezesek. Vannak, akik remek hasznát veszik balkezességüknek, például a sportban. ím valószí­nűleg mind a mai napig azok vannak többen, akik ennek a tulajdonságuknak inkább csak a hátrányait érzékelik. Vajon mások-e a jobbkezesekhez képest kisebbségben lévő balkezesek - domináns kézhasználatukon túl? És hogyan viszonyul hozzájuk a mindenkori többség?

A CIA és a kokain

Hogy őszinte legyek, nem tudom, milyen valószí­nűsége van annak a forgatókönyvnek, hogy egy protestáns tollforgatót szentté avassanak, de ha ez mégis bekövetkezne, sokak szerint Gary Webb komoly esélyekkel indulna, hogy a tényfeltáró újságí­rók védőszentjeként folytassa túlvilági pályafutását.

Emberközpontú gyógyí­tás

Az idei év több nagy változást hozott a Dr. Rose Magánkórház életében: május 1-jével Prof. Dr. Hangody László, ortopéd sebész professzor vette át az orvos-igazgatói pozí­ciót; emellett bővül a fekvőbeteg részleg, valamint megnyí­lik Budán egy új plasztikai sebészeti központ is.

Korábbi cikkeink