Rovat

Az orvoslás tévedései 8. rész – A hatások számszerű lemérése

Legutóbb azzal fejeztük be, hogy az általános bevezetés végére értünk, rátérhetünk az orvosi kutatások menetének konkrét kérdéseire. Az első konkrétum, amellyel meg kell ismerkednünk, a végpont lemérése. Megbeszéltük, hogy a végpont a számunkra érdekes kimenet, például hogy a beteg infarktust kap. De hogyan lehet ennek a kockázatát számszerűsíteni, és hogyan lehet a gyógyszer ezt csökkentő (vagy ártalmas expozíció ezt növelő) hatását egyetlen számban kifejezni?


Az orvoslás tévedései 7. rész - A véletlen megszelídítése

Az előző részekben alaposan körbejártuk a véletlen ingadozás problémáját. Láttuk, hogy ez minden empirikus orvosi kutatás elkerülhetetlen velejárója, ami miatt soha nem tudunk biztosat mondani. De másrészről azt is láttuk, hogy milyen eszközökkel kezelhető, láttuk, hogy ha megszüntetni nem is tudjuk, hogyan lehet mérni az ebből fakadó hibát. De a talán legfontosabb kérdés még nyitva maradt: hogyan tudjuk csökkenteni ezt a hibát? Hogyan vehetjük figyelembe, hogy az orvosi kutatásokat racionálisan tervezzük?


A szó hatalma - munkahelyi kommunikáció

Mennyire tudja képviselni érdekeit a munkahelyén vagy az üzleti világban? Inkább rámenős, domináns, vagy hajlamos megengedni másoknak, hogy átlépjék a határait, inkább alárendelődő, csak ne legyen konfliktus? Végezze el tesztünket, hogy kiderítse, mennyire jók az önérvényesítő kommunikációs készségei!


Az orvoslás tévedései 6. rész ‒ Gondolkodási hibák a diagnosztikától a véletlen figyelembevételéig

Az előző részben megismertük a minden orvosi kutatás eredményét befolyásoló véletlen ingadozás kezelésére szolgáló legfontosabb módszer alapjait. Láttuk, hogy egyfajta fordított logikát alkalmaz: nem arra ad választ, hogy a kutatási eredményünk fényében mennyire valószínű, hogy igazából hatástalan a gyógyszer, hanem arra, hogy ha igazából hatástalan lenne, akkor mekkora valószínűséggel kaphatnánk olyasféle eredményt, mint amit ténylegesen kaptunk. Ez a fordítottság azonban komoly félreértések forrása lehet - és ez a gondolkodási hiba messze nem csak itt jelentkezik.


Az orvoslás tévedései 5. rész – A véletlen szerepe az orvosi vizsgálatok kiértékelésében

Az előző részekben lényegében teljesen végigvettük az orvosi megismerés módszereit. Láttuk, hogy ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy egy tényező bír-e valamilyen egészségügyi hatással, akkor végezhetünk kísérletet és megfigyelést, és alaposan körbejártuk azt, hogy ez utóbbi esetében mire kell figyelni. Van azonban egy tényező, ami mind a megfigyeléseket, mind a kísérleteket érinti, de eddig még egyáltalán nem ejtettünk róla szót.


Az északi boldogság nyomában

Az északi országok ma kivétel nélkül a világ legegészségesebb, legegyenesebb, leginkább együttműködő államai közé tartoznak. Pedig a közös történelmüket az időszakos összefogás mellett ugyanúgy háborúk, viszályok és ármány is terheli, mint bármely más régió múltját. De akkor mi a titkuk? Hogy tudtak együtt ennyire erősek lenni?


Az orvoslás tévedései 4. rész - Megfigyeléses vizsgálatok a gyakorlatban

Az előző részt egy kérdéssel, pontosabban szólva egy függőben hagyott kijelentéssel fejeztük be: ha megfigyeléses adatokból kell következtetnünk okozati viszonyokra, akkor óvatosnak kell lennünk, mert csak azokat a zavaró tényezőket tudjuk kiszűrni, amikről eszünkbe jut, hogy zavaró szerepet játszhatnak, és le is tudjuk őket mérni. Ezeket azonban valamilyen módon ki lehet szűrni, mondtuk korábban - de mégis hogyan, mi ez a mód? Erre derül fény a mostani részben.


Az orvoslás tévedései 3. rész - Megfigyelés és kísérlet

Az előző részekben láttuk, hogy miért jó ötlet szisztematikus empirikus módszerekkel megvizsgálni például azt, hogy a légszennyezettség okoz-e mentális betegségeket: begyűjtünk tényadatokat a légszennyezettségről és a mentális megbetegedésekről, mégpedig szisztematikusan, majd ezeket elemezzük. Azt is láttuk, hogy mindeközben óvatosan kell eljárnunk: az, hogy a szennyezettebb területeken több a megbetegedés, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy bizonyosan a szennyezés a ludas. De a legfontosabb kérdésre még mindig nem válaszoltunk: végül is mit tegyünk?



Az orvoslás tévedései 2. rész

Az előző részben láttuk, hogy milyen veszélyeket rejthet magában, ha nem empirikusan, azaz tapasztalati úton vizsgálunk egy orvosi kérdést.
Nem véletlen, hogy az utóbbi évtizedekben egyre jobban előtérbe kerültek a szisztematikus, empirikus vizsgálatok - csakhogy ezek értelmezése szintén számos csapdát tartogat! Úgyhogy térjünk vissza a kiindulóponthoz, Sümegi András januári cikkéhez: okoz-e mentális betegséget a légszennyezettség?

Az orvoslás tévedései 1. rész

Az IPM idén januári számában egy izgalmas cikket olvashattunk Sümegi András tollából (Mérjünk porszennyezést!), mely érdekes orvosi eredménnyel indít: egy svéd egyetem kutatói félmillió gyermek környezetét vizsgálták meg, és azt találták, hogy ahol magasabb a légszennyezettség, ott több a mentálisan beteg gyermek. A légszennyezés tehát mentális betegséget okoz. Vagy mégsem?

A szikla kopása: Gibraltári gondok – garmadával

Gibraltár körül pezseg a víz, magasra csapnak a hullámok. Az Atlanti-óceánt a Földközi-tengerrel összekötő szűk szoros sokadszor kerül a politika fókuszába. Hogy lángra lobban-e, ma még nem tudni. Az apró El Peñónt, a Szikla(szirtet) az Európai Unióból távozni készülő britek külügyminisztere, Boris Johnson sziklaszilárdan meg is akarja védelmezni. A Brexit, a közös Európából való kilépés itt aligha sikerül majd „angolosra". Szemben a múlttal, Gibraltárról bőven hallunk majd a közeljövőben. Érdemes hát bepillantanunk a történelmi kulisszák mögé.

Kína: vadkapitalizmus a kommunizmusban

Kína gazdasága különös képződmény. Annak a kísérlete, hogy miképpen élhet meg egymás mellett a pártállami tervgazdaság és az egészen szélsőséges, elképesztő jövedelmi különbségekhez vezető piacgazdaság. Hosszabb távon vélhetően sehogy. Valami robbanni fog. De addig is, Kínának tényleg volt 15 erős éve.

SZÜLETETT GYILKOSOK? Milyennek látják a világot az ámokfutók és tömeggyilkosok?

Néha a környezete által megalázott, semmibe vett, mindaddig csendes, visszahúzódó embernél a szégyenérzet, a szorongás és a bosszúvágy addig halmozódik, hogy végül fékezhetetlen dühkitörésben keres utat magának. Elég egyetlen apró mozzanat ahhoz, hogy elszabaduljon a pokol.

Előny vagy hátrány? Bal kézzel a jobbkezesek világában

Egyesek úgy vélik, hogy a balkezesek sokkal kreatívabbak, mint a jobbkezesek. Vannak, akik remek hasznát veszik balkezességüknek, például a sportban. Ám valószínűleg mind a mai napig azok vannak többen, akik ennek a tulajdonságuknak inkább csak a hátrányait érzékelik. Vajon mások-e a jobbkezesekhez képest kisebbségben lévő balkezesek - domináns kézhasználatukon túl? És hogyan viszonyul hozzájuk a mindenkori többség?

A CIA és a kokain

Hogy őszinte legyek, nem tudom, milyen valószínűsége van annak a forgatókönyvnek, hogy egy protestáns tollforgatót szentté avassanak, de ha ez mégis bekövetkezne, sokak szerint Gary Webb komoly esélyekkel indulna, hogy a tényfeltáró újságírók védőszentjeként folytassa túlvilági pályafutását.

Emberközpontú gyógyítás

Az idei év több nagy változást hozott a Dr. Rose Magánkórház életében: május 1-jével Prof. Dr. Hangody László, ortopéd sebész professzor vette át az orvos-igazgatói pozíciót; emellett bővül a fekvőbeteg részleg, valamint megnyílik Budán egy új plasztikai sebészeti központ is.

Igaz történet alapján – Vesztesnek születtek

Igaz történet alapján. Ez a kifejezés Hollywood egyik kedvenc hívószava, mely szinte minden filmet érdekesebbé tesz. De vajon mi az igazság? Lehet a valóság izgalmasabb, mint a film? Hubai Gergely új sorozatának első cikke a calgaryi téli olimpia vesztes főhőseiről szól, akiket az életükből készült filmek tettek halhatatlanná.

A dal a miénk

Frank Sinatra rock and roll sztár volt már a rock and roll előtt. Belefolyt a politikába, létrehozta az amerikai dalhagyományt, utálta a My Wayt, imádta a nőket, és megmutatta, hogy egy énekes is lehet egyéniség.

A Challenger-összeesküvés

Az űrkutatásban számos olyan momentum van, amelyet a rajongók hajlamosak forradalminak minősíteni Gagarin űrrepülésétől kezdve az első Holdra szállásig. Ezek után senki sem csodálkozhat, hogy az űrsiklóprogramról már akkor is hasonlóan nyilatkoztak, amikor 45 évvel ezelőtt először merült fel, hogy az űrutazások során többször használatos eszközöket alkalmazzanak.

Kihallgatás, vallatás, kínzás 1. rész

Szerzőnk kétrészes cikkében saját tapasztalatai alapján megmutatja, hogy a világ egyik legdemokratikusabb országa miért alkalmazza ma is a kínvallatás középkori módszereit annak ellenére, hogy elfogadta az ENSZ ide vonatkozó törvényi tiltását.

Korábbi cikkeink