Rovat

Modern kozmológiai elméletek 1. – Univerzum vagy multiverzum? Kvantumos eredet

Egyre gyakrabban merül fel, hogy univerzumunknak különböző tulajdonságú testvérei létezhetnek, és velük együtt multiverzumot alkotnak. Ezúttal e népszerű elmélettel ismerkedhetnek meg.

A nem sivatag sivatag

A 900 ezer négyzetkilométeren elterülő Kalahári sivatag a föld egyik legnagyobb kiterjedésű vadonja. A szan busmanok és számos növény- és állatfaj otthonáról Polgár György számol be.


Pillantás a múltba – Az univerzum évmilliárdjai 1. rész

Sokszor nem is érzékeljük a tudományos ismeretek bővülésének lélegzetelállí­tó sebességét, amelyre jó példa a világegyetem szerkezetét és fejlődését kutató kozmológia 20. századi előrehaladása. Háromrészes cikksorozatunkban az elmúlt alig száz évre tekintünk vissza. Hogyan fedezték fel az univerzum tágulását? Mi az ősrobbanás? Milyen megfigyelési bizonyí­tékok sorakoztathatók fel mellette? Mit tud, és mit nem tud ma a tudomány a világegyetem múltjáról, jelenéről és jövőjéről?

A Héliosz-elmélet – A Nap mint kozmikus élőlény

A Nap százötvenmillió kilométer távolságból ragyog ránk. S bár rendkí­vül távoli, mégis különös módon erőteljes érzelmi hatása van. Ha ragyog a Nap, a kedvünk is ragyogóbb, azonban a tudomány úgy véli, nem más, mint egy izzó gázgömb, amelyben magreakciók termelik az energiát. így merült fel bennem, hogy a Nap valami több lehet annál, mint amit a mai tudomány gondol róla.

Eltemetett mikrovilág

A templom boltí­vei alatt szokatlan jelenet zajlik: mikrobiológusok egy kis csoportja „űrhajósruhában" topogva várakozik, mí­g néhány munkás nagy nehezen, fémgyűrűk segí­tségével megemeli a templom padlójába süllyesztett több mázsás márványlapot. Most feltárul a kripta bejárata, és a régmúlt korok lehelete száll fel belőle. Hányszor lépkedtünk a katedrálisok padlójába illesztett, fényesre koptatott sí­rköveken, elmosódott felirataikon, mí­g az üvegablakok szí­njátékát csodáltuk! Nem sokat gondolkodtunk azon , hogy mi lehet a lábunk alatt. Aki nem fél, tartson velünk a mélybe, az eltemetett mikrobák közé.

Kontraszthatás

Szemünk valóban a világra nyitott ajtó, ahogy a költők mondanák? Ha őszinték akarunk lenni, akkor ez nem igazán van í­gy.

Szöcskét neveztek el Attenborough-ról

Egy 20 millió éves, borostyánba zárt szöcskét neveztek el David Attenborough brit természettudósról és dokumentumfilmesről.

Rekordot döntött az Opportunity

A Marson tí­z évvel ezelőtt leszállt jármű már 40 kilométert megtett, amivel megdöntötte a korábbi rekodot. Ez a teljesí­tmény különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy a Mars-járótól mindössze egyetlen kilométer megtételét várták és nem is tervezték hosszabb táv teljesí­tésére.

40 gyümölcsöt termő fa

Sam Van Aken eredetileg szobrászként ismert, azonban hosszú évek elszánt munkájával létrehozott egy olyan fát amin nem kevesebb, mint negyven különböző gyümölcs terem.

A hekk és a feje

Néhány évtizede még számos helyen kí­nálták nagyobb folyóink és tavaink mentén a friss fogásból készült, paprikás lisztben megforgatott és forró olajban ropogósra sütött keszeget. Tenyérnyi dévér-, karika-, lapos- és bagolykeszegek kerültek a papí­rtálcára, ám hogy éppen melyik, azt a hozzáértők se tudták mindig eldönteni. Nem is volt jelentősége, mert mindegyiknek kitűnő az í­ze.

Az akác és az Európai Unió

Az elmúlt hónapokban egy tervezett Európai Uniós rendelet miatt hazánkban szenvedélyes vita bontakozott ki a fehér akácról, annak hasznáról és káráról, őshonosságáról és hungarikummá nyilvánításáról. Vannak, akik a brüsszeli bürokrácia kifejezetten magyarellenes megnyilvánulásának tekintik a rendelet-tervezetet, mások pedig hazánk legjellemzőbb, legértékesebb élőhelyeit féltik e növényfajtól.

Kígyók bűvöletében

Síkos, nyirkos bőre, alattomos mozgása, végtagnélkülisége, sziszegő hangja miatt sokakban vált ki undort és félelmet. Mark Laita különleges fotósorozatának fókuszába az egyik legellentmondásosabb állat, a kígyó került.

A valaha élt legfélelmetesebb állatok

Egy letűnt kor hatalmas szörnyei ők, a gigantikus gyilkológépekké fejlődött állatok a történelem előtti korból. Ma élő utódaik eltörpülnének mellettük. A maguk idejében ők voltak a csúcsragadozók, és ők a valaha élt legfélelmetesebb állatok. Mi történt ezekkel az óriási szörnyetegekkel?

A világ legbüdösebb növényei

Nem minden virágos növény kellemes illatú, sőt némelyek bomló testek vagy ürülék bűzét árasztják. Lehet, hogy a mi orrunkat facsarja a szaguk, viszont a megporzásukat végző legyek és bogarak a hetedik mennyországban érzik magukat.

Köszönjük, egerek!

Amilyen kicsik, olyan sokat köszönhetünk apró élőlénytársainknak, az egereknek. Egy német természetfotós házaspár különleges fotósorozatával ébreszt rá bennünket, hogy a kísérletezésre használt rágcsálók nem csak aranyosak, igazi egyéniségek is.

A nagy óceáni plasztikleves – szemétszigetek a vízben

A kontinensek létrejöttét magyarázó lemeztektonikai elmélet nem állja meg a helyét azon kontinensek keletkezésére, amelyek alig néhány éve jelentek meg földünk óceáinjaiban. Ezek anyaga se nem vulkáni, se nem üledékes vagy metamorf kőzet, sokkal inkább műanyag. Műanyag hulladék.

Érdekes gyümölcsök

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) napi 150 gramm, vagyis évi 83 kg gyümölcs, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pedig naponta öt alma elfogyasztását ajánlja az elhízás, a cukorbetegség, a stroke, a szívelégtelenségek és a daganatos betegségek megelőzésére.

Növényi őssejtek

Napjainkban a kutatás csúcstechnológiákat használ az életfolyamatok genetikai és biokémiai alapjainak megismeréséhez. A legújabb kísérleti eredmények birtokában reményünk lehet arra, hogy termesztett növényeink biológiai teljesítőképességének határait kibővítsük.

Falánk szörnyecskék

Sok pénzt és időt fektetünk az otthonunkba. Lerakatjuk a padlószőnyeget, korszerûbbre cseréljük a fûtési rendszert, új szekrényeket építtetünk be. Alighogy készen vagyunk, apró rovarok garmadája kezdi lelkesen rágcsálni a könyveinket, padlónkat, szőnyegeinket. A mikroszkóp alatt láthatóvá váltak ezek a csúnya, rombolásra hajlamos szörnyecskék.

A fehér holló és társai

A közismert mondásnak van igazságalapja. A színanyagok képződésének veleszületett zavara nemcsak a madaraknál, hanem a növények, csigák, halak, kétéltûek, hüllők és emlősök, így természetesen az emberek körében is előfordul.

Korábbi cikkeink